INTERAKTÍV OTTHON

Támogatók

T-Com
EEA Grants
Norvay Grants
NFU VM

Az oldal támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja.

Befőzés

A leggyakrabban használt tartósítószer a szalicil, ami tulajdonképpen gyógyszer és nem élelmiszeripari segédanyag. A szalicilátok folyamatos fogyasztása bélvérzést okoz, ezért nem szabad élelmiszer-tartósításra használni. A boltok polcain sajnos befőzési szalicilként árusítják.
Tanuljuk meg újra csak sóval, cukorral, hővel tartósítani befőttjeinket, savanyúságainkat.

Tartósítás hővel:

Befőtteket, lekvárokat a hagyományos módon, csak hőkezeléssel is lehet tartósítani. A befőttes üvegeket mossuk el forró vízben, vagy „süssük ki” a sütőben. Egy nagyobb lábasba töltsünk kevés vizet, állítsuk bele az üvegeket, és melegítsük a vizet takaréklángon – így nem repednek el az üvegek. A lekvárt, befőttlevet forrón töltsük bele, vigyázva arra, hogy minél kevesebb levegő maradjon benne (legjobb színültig tölteni). A kész, lezárt üvegeket fordítsuk fejjel lefelé – így a tetőt is fertőtlenítjük. Kb. 5 perc múlva fordítsuk vissza a befőtteket, és tegyük dunsztba (dugjuk egy halom takaró alá).

„Házi Vegeta” - avagy példa a sóval való tartósításra

Különféle zöldségekből (pl. pritaminpaprika, sárgarépa, vöröshagyma, fokhagyma, zeller stb.) készíthetünk „nyers” ételízesítőt az alábbi módon: Daráljuk le a zöldségeket egy húsdarálón. 1 kg zöldséghez tegyünk 20 dkg sót, majd töltsük üvegekbe, és zárjuk le. Adagolásakor ügyelni kell, nehogy elsózzuk az ételt! Felbontás után tartsuk a hűtőben.

Környezet- és egészségtudatos táplálkozás

...vegyszermaradványok, intenzív termelés, génmanipulált, ízetlen, vitaminokban szegény és még sorolhatnánk, hogy mi minden jellemzi a nagyüzemi állat- és növénytermelésből származó termékeket.

Az élelmiszer minőségének romlása az egyik oka annak, hogy az elfogyasztott termék mennyisége növekszik; sokkal többet fogyasztunk, mint amire valóban szükségünk lenne, mert szervezetünk a hiányzó anyagokat újabb és újabb ételadagok bevitelével igyekszik pótolni.

Ennek számos következménye van, mind az emberre (pl. elhízás, allergia, stb.) mind a környezetre nézve (pl. sok kidobott élelmiszer, csomagolási hulladék, messziről érkező ételek környezetterhelése).

Nézzük, mit tehetünk egy kis odafigyeléssel, tudatos vásárlással egészségünk és környezetünk megóvása érdekében:

  • Választhatjuk a vegetáriánus életmódot vagy korlátozhatjuk húsfogyasztásunkat! A boltokban kapható húsok nagy része nagyüzemi állattartásból származik. Ez a tartási mód állatvédelmi és környezetvédelmi szempontból sem megfelelő. A következő animációs film nagyon jól szemlélteti ezt: www.meatrix.com
  • Ha mégsem szeretnénk a húst kiiktatni az étrendünkből, vásároljunk háztáji gazdaságokból vagy biogazdálkodóktól. www.biokontroll.hu
  • Keressük tudatosan a hazai terméket, nézzük vagy kérdezzük meg a zöldség-gyümölcs származási helyét. Ezzel támogatjuk a hazai gazdaságot, és a környezetnek is jót teszünk a szállítási távolságok lecsökkentésével. www.magyartermek.lap.hu
  • Vásároljunk közvetlenül a termelőtől a helyi piacon, vagy járjunk biopiacra.
  • Ha van kertünk, vagy akár csak egy erkélyünk is, termeszthetünk saját zöldség- és fűszernövényeket!
  • Gyógyszerek helyett enyhébb náthát, gyomorrontást, stb. kezeljünk gyógynövényekkel.
  • Az előrecsomagolt ételek fogyasztása helyett főzzünk friss alapanyagokból.

Kevesebb hulladékot

  • Ha házilag tartósítunk gyümölcsöket, készítünk savanyúságot, amellett, hogy télen is vitaminokhoz jutunk, csomagolási hulladék sem keletkezik (l. befőzés).
  • Ha a piacra, cukrászdába, vagy éppen a henteshez indulunk, mindenképpen vigyünk magunkkal egy vászonszatyrokat, tojástartót, fedeles dobozokat vagy befőttesüveget. A termelők örülnek majd, hogy lesz mibe pakolniuk árujukat, mi pedig nem termelünk csomagolási hulladékot.
  • Ha csak tehetjük, gyűjtsük külön és komposztáljuk a konyhában keletkezett szerves hulladékot (l. külső nézet).

Természetes alapú tisztítószerek

Három lépés a környezetbarát és egészséges háztartásért:

1. lépés: Hagyományosból - kevesebbet

Néhány alapelv figyelembe vételével már akkor is tehetünk valamit környezetünk és egészségünk érdekében, ha „hagyományos” tisztítószereket alkalmazunk.

  • Keressük a gyengébb hatóanyagú szereket! Egy családi háztartásban igen ritkán van szükség steril tisztaságra. A túl nagy erejű vegyszerek használata gyengítheti az immunrendszert és ez hosszú távon akár allergia kialakulásához is vezethet.
  • A tisztítószereken feltüntetett adagolási útmutatót soha ne lépjük túl! Ha nincs egyértelműen feltüntetve, mennyit is kellene használni belőle, inkább ne is vegyük meg!
  • A kevesebb sokszor több! A gyártók sokszor az adagolási útmutatóban nagyobb használandó mennyiséget jelölnek meg, mint amennyi a tényleges tisztításhoz elegendő. Kísérletezzünk bátran a mennyiségek csökkentésével, találjuk meg az ideális adagot!
  • Megfelelő kémiai ismeretek nélkül soha ne keverjünk össze különböző vegyszereket! Sokszor előforduló baleset például, hogy a (nátrium hipokloritot tartalmazó) fertőtlenítőszert és a vízkőoldót (pl. sósavat) összekeverik a nagyobb tisztító hatás érdekében. Ekkor azonban mérgező klórgáz szabadul fel, ami zárt ablak mellett veszélyessé is válhat, ráadásul a célunkat sem érjük el, hiszen a reakció után csak sós víz marad...

2. lépés: Boltban kapható, környezetbarát szerek és módszerek kipróbálása

A boltokban keressük a természetes anyagokból készült, szelíd vegyszereket! A magyarországi környezetbarát tisztítószereken leggyakrabban a német minősítő rendszer, az ÖKO TEST – „gut” ill. „sehr gut” megjelölésével találkozhatunk, de a „biológiailag lebomló” és az „erőszakmentes termék” megnevezés is arról tanúskodik, hogy jó helyen járunk.

3. lépés: Régi, bevált környezetbarát „szerek” használata

Érdemes kipróbálni a nagyanyáinknál már bevált természetes, egyszerű tisztítószereket. Ilyen például a mosószóda, a szódabikarbóna és az ecet.

A mosószóda

Olcsó és környezetbarát volta miatt egyre többen fedezik fel ismét ezt a régi-új tisztítószert.

  • Tisztítás: 1 liter forró vízben három evőkanálnyi mosószóda a legzsírosabb tűzhelyet, csempét, linóleumot is megtisztítja. A piszkos kefék, konyharuhák, rongyok, szivacsok meleg, mosószódás vízben tisztíthatók, szagtalaníthatók.
  • Mosogatás: 5 liter forró vízben oldjunk fel egy evőkanál mosószódát. Az oldat eltávolítja az edényekről a zsiradékot, az égett foltokat. Az üvegedényeket elmosás után ecetes vízzel ajánlatos leöblíteni, különben foltosan száradnak. Figyelem! Alumínium edényeket ne mossunk vele!

A szódabikarbóna

A szódabikarbóna hatása a mosószódáéhoz hasonló, de annál gyengébben lúgos. Kiválóan használható hűtőszagtalanításra és egyéb kellemetlen szagok megkötésére.

  • Hűtőszagtalanítás: Helyezzünk 8 evőkanálnyi szódabikarbónát egy tálba és tegyük a hűtőbe.
  • Lefolyótisztítás: 2 evőkanálnyi szódabikarbónát tegyünk a lefolyóba, azután öntsük le ecettel és, ha lehet, hagyjuk hatni néhány órán keresztül.

Az ecet

Az ecetsav remek vízkőoldószer, de akár fertőtlenítésre is alkalmas. A háztartásokban alkalmazott hígított ecet a környezetre nem ártalmas.

  • Ablaktisztítás, mosogatás: Ablakot, tükröt legkönnyebben forró, ecetes vízzel tisztíthatunk. Ha kevés denaturált szeszt is teszünk az ablakmosó vízbe, portaszító réteget képez.
  • A lerakott úgy távolíthatjuk el például a vízforralóból vagy a teáskannából, hogy víz helyett ecetet öntünk bele és felforraljuk. Vigyázat, ne lélegezzük be a gőzeit! A művelet végeztével a forralót tiszta vízzel öblítsük ki.

Takarékos vízhasználat

Egy átlagos csapból percenként 6-10 liter víz folyik ki, de ma már sokféle takarékos csaptelep közül is választhatunk.

  • A hagyományos hideg-meleg csapokból minden alkalommal nagyon sok víz elfolyik, míg langyosra állítjuk a vizet. Ezzel szemben az egykaros keverőcsappal könnyen és gyorsan beállíthatjuk a kívánt vízhőmérsékletet. A legmodernebb keverőcsapok között találunk víz- és energiatakarékos változatokat is, melyek beépített mechanikával akadályozzák meg, hogy túl nagy vízsugarat, vagy túl meleg vizet engedjünk.
  • A perlátor segítségével szintén sok vizet spórolhatunk. Működésének lényege, hogy a vízsugárhoz levegőt kever, így akár 50%-kal kevesebb vízzel érhetünk el ugyanolyan hatást.

Mosogatás

Naponta átlagosan 8-10 liter vizet használunk mosogatásra. Ha okosan mosogatunk, az energiával és a vízzel is spórolhatunk.

  • Ne folyassuk a vizet mosogatás közben feleslegesen. Álló vízben mosogatva vizet és energiát takaríthatunk meg. Ha ez nem megoldható, akkor csak az öblítési fázisban nyissuk meg a csapot.
  • Minél hamarabb javítsuk meg a csöpögő vízcsapokat! A folyamatos csöpögés havonta akár egy kádnyi vizet is elpazarol.
  • A kevésbé szennyezett edényekhez elegendő az alacsonyabb vízhőfok, forró vízzel csak a nagyon zsíros, odaégett edényeket mosogassuk.
  • Egy „A” energiaosztályú mosogatógép egy programhoz 1 kWh körüli áramot és 12-18 liter vizet használ fel. Ez takarékos lehet ahhoz képest, ha folyó vízben mosogatunk, és a vizet villanybojlerrel melegítjük, de több energiát és vizet igényel, mint egy kézi mosogatás álló vízben.
  • A mosogatógépet csak akkor indítsuk el, ha tele van, néhány csészéhez inkább a kézi mosogatást válasszuk.
  • Vásárláskor A vagy A+ energiahatékonyságú gépet válasszunk, lehetőleg olyat, amin van takarékos program. Míg egy jó minőségű „A” energiaosztályú mosogatógép évente kb. 270 kWh-t fogyaszt, a „C” kategóriában az éves működéshez már 360 kWh szükséges. A címkén fel kell tüntetni a tisztítási és szárítási teljesítményt is, amit szintén A-G kategóriákba sorolnak.

Bojler

  • A tárolós bojlerekben a tárolás során jelentős a hőveszteség, ezért a termosztátját érdemes 40 ºC körüli értékre beállítani. Ha sok meleg vízre van igényünk, akkor a hőfokszabályozót átmenetileg feljebb is csavarhatjuk, azonban nem célszerű 60 ºC-nál melegebbre állítani. Magasabb hőmérsékleten ugyanis a hőveszteség is nagyobb és a vízkőképződés is gyorsabb.
  • Ha hosszabb ideig nem használjuk a bojlert, akkor teljesen kapcsoljuk ki.
  • A termosztatikus csapteleppel pontosan beállítható a vízhőmérséklet, függetlenül a víznyomás változásától.

Energiatakarékos világítás

A világítás összes otthoni energiafogyasztásunk 1-2%-át teszi ki, de ezen belül az áramfogyasztásban már jelentősebb szeletet képvisel: a villanyszámla 15-20%-áért a világítás felel. Néhány egyszerű lépéssel könnyen spórolhatunk rajta.

  • Használjuk ki a természetes fényt! A konyhai előkészítő munkákat végezzük az ablak közelében elhelyezett pulton vagy asztalon.
  • Használjunk helyi világítást, helyezzünk lámpát a pult vagy az asztal fölé.
  • A konyhában nagyobb fényerőre van szükségünk, ráadásul huzamosabb időt töltünk itt, ezért igazán megéri a hagyományos izzókat kompakt fénycsőre cserélni, vagy energiatakarékos egyenes fénycsövet szerelni a munkafelületek fölé. A kompakt fénycső a háztartási világításban jelenleg a leghatékonyabb, legjobb technológia: 6-8-szor tovább bírja, és negyedét fogyasztja, mint egy hagyományos izzó.
  • A 100 W-os hagyományos izzót 23 W-os kompakt fénycsővel helyettesíthetjük, a 60 W-osnak a 15 W-os felel meg.
  • Vásárláskor ne csak az ár, de az élettartam, a szín (a természetes napfény színéhez közelítő, „meleg fényű” fényforrások jobbak a szemnek), a gyártói garancia és az is legyen szempont, hogy a kompakt fénycső befér-e a lecserélni kívánt izzólámpa helyére. Válasszunk jó minőségű, hosszú élettartammal és garanciával rendelkező lehetőleg „A” energiacímkéjű kompakt fénycsövet.
  • A fénycsövek, így a kompakt fénycsövek is nehézfém- és higanytartalmuk miatt veszélyes hulladékok, ezért ne dobjuk a normál hulladék közé, vigyük el a legközelebbi begyűjtőpontra! Minden olyan boltban, ahol árusítanak fénycsöveket, ki kell helyezni gyűjtőedényt az elhasznált termékeknek. Hulladékudvarokban vagy veszélyes hulladék gyűjtő akcióban is leadhatjuk a kiégett fénycsöveket.
  • A kompakt fénycsöveknél is takarékosabbak és hosszabb élettartamúak a LED izzók. A fényük azonban még kissé hideg, ami a szemnek nem annyira kellemes. Ezért általános világításra még nem, viszont célzott fényre nagyon is alkalmasak – mint például a konyhapult világítás.

Elektromos háztartási kisgépek

Bár szinte minden művelethez külön vásárolhatunk elektromos célgépet, a konyhában néhány egyszerű kellékkel és kézi erővel is könnyen elboldogulunk. A legtöbb háztatásban az elektromos kések, citromfacsarók, zöldségaprítók, borsőrlők, dugóhúzók előbb-utóbb valamelyik fiók mélyén végzik, ezért inkább meg se vegyük őket. Így nem csak pénzt és energiát spórolunk, de a feleslegessé vált hulladéktól is megkíméljük magunkat.

Hűtő, fagyasztó

A hűtő- és fagyasztószekrény folyamatosan, a nap 24 órájában működik, és fogyasztja az áramot, ez pedig egy átlagos családban a villanyszámla közel 30%-át teszi ki. Ezért különösen fontos, hogy jól válasszunk vásárláskor!

  • Az első szabály, hogy akkora hűtőszekrényt vásároljunk, ami a tényleges igényeinket szolgálja. Hiába tartozik a legjobb energiaosztályba a hűtő, ha nem használjuk ki a kapacitásait, vagy olyan ételekkel tömjük tele, amiket sosem fogyasztunk el, csak pazaroljuk az energiát.
  • A vásárlásnál a második legfontosabb szempont az energiaosztály legyen: csak „A” vagy „A+” energiacímkéjű hűtőt és fagyasztót válasszunk, és olvassuk el a névleges fogyasztási adatokat is, mert az egyes energiaosztályokon belül is lehet különbség.
  • Igaz, hogy újonnan már csak a legjobb energiaosztályú termékeket vásárolhatjuk meg, de a háztartások zömében még találkozhatunk régi, elavult berendezésekkel. Ezek energiafogyasztása bőven meghaladja a modernebb készülékekét. Érdemes megfontolni a 10 évnél régebbi hűtők, fagyasztók cseréjét, mert a beruházás költsége az alacsonyabb áramszámlában néhány éven belül megtérül.
  • A No-Frost készülékeket nem kell leolvasztani, mert nem képződik dér a fagyasztótérben, azonban nemcsak drágábbak, de akár 10-30 százalékkal is több áramot fogyasztanak.
  • Gondoljuk át, érdemes-e nagyobb mennyiségű élelmiszert fagyasztva tárolni otthon, mert a frissességnek a folyamatos energiabefektetés az ára. Minél tovább áll egy étel a mélyhűtőben, az eltartása annál több energiát igényel.
  • Ha mégis nagyobb mélyhűtőkapacitásra van szükségünk, akkor inkább fagyasztóládát vegyünk fagyasztószekrény helyett. A felülről nyitható fagyasztóláda energiafogyasztása 20-40 százalékkal kedvezőbb, mint a fagyasztószekrényé.
  • A hűtő és a fagyasztó kevesebbet fogyaszt, ha alacsonyabb körülötte a külső hőmérséklet, ezért tegyük a konyha napfénytől védett, radiátortól, tűzhelytől távol eső helyére, és figyeljünk arra, hogy a hátsó hőleadó rács jól tudjon szellőzni.
  • Ha a megfelelő elhelyezés nem megoldható, tegyünk hőtükröt a hűtő oldalához (például a sütővel közös szekrény válaszfalához).
  • Ne tegyünk meleg ételt a hűtőbe, illetve lehetőleg kerüljük a hűtő ajtajának gyakori nyitogatását, mert a bejutó meleg levegőt újabb energiafelhasználás árán kell a gépnek lehűtenie. A fedél nélkül párolgó meleg ételtől ráadásul gyorsabban jegesedik a hűtőfelület, s mivel a jég szigetel, ez újabb felesleges fogyasztást eredményez.
  • Évenként legalább egyszer célszerű a fagyasztót leolvasztani.
  • Hosszabb távollét esetén célszerű teljesen kiüríteni és kikapcsolni a hűtőt. Az ajtaját résnyire hagyjuk nyitva, hogy elkerüljük a penészesedést.
  • Ellenőrizzük rendszeresen, hogy megfelelően záródik-e a hűtő és fagyasztó ajtaja, továbbá, hogy teljesen épek-e a gumitömítések!
  • A fagyasztóból elővett ételeket a hűtőszekrényben hagyjuk kiengedni, így hasznosítani lehet az értékes hideg energiát!

Fogyasztásmérő berendezések

Van, aki évente legfeljebb egyszer kerül közelebbi kapcsolatba a villany- vagy gázórájával, pedig ez a két kis mérőszerkezet sokat elárul energiafogyasztási szokásainkról, és segíthetnek a spórolásban.

Az éves, vagy ahogy legtöbben hívják átalánydíjas elszámolási rendszer ugyan kényelmes, de nem ösztönöz takarékosságra. Aki hónapról hónapra figyelemmel kíséri saját fogyasztását, megtette az első lépést a tudatos energiafogyasztás felé. Ha az átalánydíjas elszámolást választjuk, akkor is érdemes legalább havonta rápillantani a mérőórákra.

  • Általános tapasztalat, hogy az óraállás nyomon követése önmagában némi energia megtakarítással jár, pusztán azért, mert jobban elkezdünk figyelni szokásainkra: például lekapcsoljuk a villanyt, letekerjük a fűtést, ha nincs rájuk szükség.
  • Ha tisztában vagyunk havi fogyasztásunkkal, az más szempontból is hasznos lehet. A számla ugyanis jelez, ha baj van. Ha elromlik egy berendezés vagy tisztításra szorul a bojler, az azzal járhat, hogy hirtelen megugrik a fogyasztás. Ha ezt elég korán észrevesszük, például a számlánkon, idejében orvosolhatjuk a bajt. Ha csak egy év múlva, az éves leolvasáskor derül ki a túlfogyasztás, akkor már futhatunk a pénzünk és a feleslegesen elpazarolt energia után.
  • További érv a havi leolvasás mellett, hogy az egymást követő évek fogyasztása között jelentős különbségek lehetnek, így átalánydíj fizetéskor hátralék vagy előleg halmozódhat fel a szolgáltatónál. Egyik sem szerencsés, hiszen ha többet fizetünk be átalányban, mint a tényleges fogyasztásunk, a szolgáltatónak gyakorlatilag kamatmentes kölcsönt nyújtunk. Ha kevesebbet fizetünk, tartozásunk lesz a szolgáltató felé, és az éves elszámoláskor kellemetlen meglepetésként érhet a sok ezer forintos számla, amit egy összegben kell befizetni. A havi leolvasás esetén tényleg csak annyit fizetünk a szolgáltatónak, amennyit fogyasztottunk, és sem a hitelező, sem az adós szerepébe nem kényszerülünk.

Hogyan számolhatunk el a szolgáltatóval:

A közüzemi szerződés megkötésekor lehetőségünk van választani, milyen elszámolási rendszerben kívánunk fizetni az áram-, illetve gázszolgáltatásért.

  • Havi elszámolás esetén minden hónapban a valós fogyasztásunk után fizetünk. Ilyenkor a fogyasztónak havonta le kell olvasni és bediktálni a mérőóra állását a szolgáltatónak. A legtöbb szolgáltatónál telefonon, e-mailben vagy interneten keresztül is megtehetjük.
  • Ha az éves elszámolás mellett döntünk, akkor havonta egy ún. részszámlát kapunk, és minden hónapban ugyanakkora összeget fizetünk be a szolgáltatónak. Ez az összeget az előző évi fogyasztásunk alapján becsüli meg a szolgáltató úgy, hogy előző évi fogyasztásunk 1/12-ed részét számlázza havonta. Az utolsó hónapban a szolgáltató leolvassa a mérőórát, és kiszámolja, hogy ténylegesen mennyi volt a fogyasztásunk az adott évben, és erről elszámoló számlát küld.

Tűzhely

A sütés, főzés otthonunk energiaszámláiban 6-8%-ot képvisel, amit néhány egyszerű trükkel könnyen lefaraghatunk.

  • Aranyszabály, és csak egy kis odafigyelést igényel, hogy mindig tegyünk fedőt az edényre, így csökkenthetjük a főzés energia és időigényét.
  • Még több energiát spórolunk kuktával: az energiafelhasználás akár 40 százaléka, míg az időráfordítás 70 százaléka is megtakarítható.
  • Az edény mérete illeszkedjen a gázrózsa vagy a főzőlap méretéhez! Ha a láng vagy a főzőlap széle túlér az edény alján, az energia jelentős része kárba vész, és az étel sem fog gyorsabban megfőni.
  • Ha már felforrt az étel, tegyük kis lángra, így is pontosan annyi idő alatt fog megfőni, mint nagy lángon.
  • Használjuk a sütő tartalék hőjét! A sütési idő vége előtt 5 perccel bátran kikapcsolhatjuk, a maradék hő bőven elég lesz arra, hogy az étel elkészüljön. Ugyanez a trükk alkalmazható a hagyományos villamos főzőlapokon.
  • Csak módjával nyitogassuk a sütő ajtaját, mert egyetlen nyitással akár 20%-nyi energiát is veszítünk!
  • Főzni kevés vízben is kiválóan lehet. A zöldségeket, burgonyát ne főzzük bő lében, kevés vízben párolva még a vitaminok egy része is megmenthető.
  • Az sem mindegy, milyen anyagú és formájú az edény, amiben főzünk. Jó hővezetésű anyagokból, például acélból, öntöttvasból vagy zománcozott vasból készült edényekben kevesebb energiával készíthetjük el az ételeket, mint például hőálló üvegedényben. Ha az edény alja homorú vagy domború, akkor nem a teljes felületén veszi fel a hőt. Egy görbe aljú fazék jelentősen megnövelheti a főzés energiaigényét.
  • Tisztítsuk ki a gázrózsákat és a sütő belső felületeit is, mert a szennyeződések ronthatják a tűzhelyek hatásfokát. A gázégőből legegyszerűbben kefével távolíthatjuk el a szennyeződéseket.
  • Nem kell mindig előmelegíteni a sütőt, mert azzal rengeteg energia vész kárba. Erre csak néhány speciális fogásnál van szükség, például kenyérsütésnél vagy kelt tészták készítésénél.

Ha vásárolunk, új tűzhely beszerzése előtt a sok szempont között a várható energiafogyasztás is jelentős, különösen, ha sokat főzünk otthon.

  • Ha a villany- vagy gáztűzhely között kell döntetnünk, mindig gondoljunk arra, hogy az elektromos áramot is fosszilis energiákból állítják elő, méghozzá jelentős termelési és szállítási veszteségekkel, ezért az áram mindig drágább, mint a gáz.
  • Ha mégis a villanytűzhely mellett döntünk, válasszunk légkeveréses típust, mert azok gyorsabbak és hatékonyabbak, mivel alacsonyabb hőmérséklet is elegendő az ételek elkészítéséhez. Így a sütési energia felét is megtakaríthatjuk.
  • A különböző típusú tűzhelyek elektromos főzőlapjainak fogyasztása között is jelentős különbségek lehetnek. A hagyományos fém főzőlapokhoz képest az üvegkerámia lapok kevesebb energiával végzik el ugyanazt a munkát, de a leghatékonyabb energiafelhasználást az indukciós főzőlapok produkálják.
  • Ahogy a hűtőnél, a villanytűzhelyeknél is az energiacímke segíthet a vásárláskor, amit a boltokban kötelező kitenni.

Hulladék

A Föld népességének növekedésével és a fogyasztói társadalom terjedésével az általunk termelt hulladék egyre nagyobb teret foglal el bolygónkon. Ráadásul szennyező volta miatt a megmaradt területek minősége is egyre csak romlik, legyen szó földről, vízről vagy levegőről.
Ha nem akarjuk, hogy rövidesen minden lakóterület és termőföld hulladéklerakók szoros szomszédságába kerüljön, érdemes megfontolnunk az alábbi ökölszabályokat:
1. Törekedjünk minél kevesebb hulladék termelésére. (Erre már vásárláskor gondolnunk kell.)
2. Próbáljunk mindent újrahasználni, legyen az ruha, étel, víz vagy akár papír.
3. Gyűjtsünk szelektíven, hogy minden visszaforoghasson a termelési folyamatba.

Mindezekkel anyagot és energiát spórolunk, így csökkentve az általunk okozott környezeti károkat.

További általános információk a hulladékokról: http://hulladek-suli.freeweb.hu/

Megelőzési tippek:

  • Éljünk egyszerűbben: ne vásároljunk fölösleges, specializált használati tárgyakat (tojásfőző, aszaló, szárítógép, mosogatógép… stb.).
  • Amit lehet, javítsunk meg.
  • A visszaváltható csomagolású termékeket részesítsük előnyben.
  • Vigyünk a boltba vászontáskát vagy vesszőkosarat.
  • Kölcsönözzünk könyveket, gépeket, eszközöket...
  • Komposztáljunk!

Újrahasználat: Mielőtt kidobnánk valamit, mindig gondoljuk át, hasznát vehetjük–e még saját háztartásunkban (étel, befőttesüveg, papír másik oldala… stb.), illetve hátha másvalaki számára még értéket képvisel (bútorok, elektromos berendezések, ruhák… stb.).

További ötletekért kattintson a „Hulladék-ikonokra”!

Életmód

Mai világunkban házunk tájára egyre kevesebb időnk jut. A hiányzó időt, odafigyelést pedig egyre nagyobb teljesítményű gépekkel, egyre erősebb tisztítószerekkel, előregyártott élelmiszerekkel kell pótolnunk, hogy otthonunk tiszta és kényelmes legyen.

Legalábbis a reklámok ezt mondják.

A „kényelemnek” azonban ára van – a szó valódi és átvitt értelmében egyaránt. Drága vegyszerek és elmés szerkezetek egész arzenálja áll rendelkezésünkre – ha meg tudjuk fizetni. És mindeközben veszélybe került környezetünk és egészségünk – mindkettő megfizethetetlen. A háztartásokban ma általánosan használt vegyszerekben, sőt még a kozmetikumokban is sok olyan anyag található, amelyek irritálják a bőrt és a szemet, vagy akár allergiát is okozhatnak. A messziről érkező félkész vagy kész élelmiszereket tartósítani kell, hogy ugyanolyan gusztusosan kerüljenek az üzletek polcaira, mint ahogyan azokat a gyárban elkészítették. Ezeknek az anyagoknak a hatásáról azonban sok esetben nem rendelkezünk pontos információkkal, mint ahogy azt sem tudjuk, milyen következményekkel jár, ha maradványaik a talajban, a vizekben vagy éppen a szervezetünkben reakcióba lépnek egymással.

Mit tehetünk tehát? Hogyan óvhatjuk meg magunkat és környezetünket?

Először is: körültekintéssel! Jól bevált szereinket, eszközeinket használjuk megfontoltan, és szokásainkat sem árt néha felülvizsgálnunk. Másodsorban alternatív megoldásokkal is próbálkozhatunk: sok esetben ezekkel is éppolyan tökéletes eredményt érhetünk el, ráadásul a pénztárcánk kövérebb marad és nemcsak lakásunk, hanem a környezet is tisztább lesz.

Oldalunkon az „Életmód” pontokban a környezet- és egészségbarát tisztítással, szépségápolással, befőzéssel stb. kapcsolatos ötletek, tippek találhatók.

Energia

Minden egyes alkalommal, amikor lakásunkban fűtünk vagy hűtünk, ebédet főzünk vagy autóba ülünk, olyan döntéseket hozunk, amelyek hatással vannak környezetünkre. Ilyenkor ugyanis fosszilis energiahordozókat (például földgázt, szenet, benzint) égetünk el, amely során üvegházhatású gázokat, elsősorban szén-dioxidot juttatunk a légkörbe. Ezzel pedig mindnyájan hozzájárulunk az éghajlatváltozáshoz.

A klímaváltozás legfőbb okozója ugyanis energiatermelésünk és -felhasználásunk jelenlegi módja, hiszen az összes szén-dioxid-kibocsátás döntő része valamilyen energiafogyasztás eredménye. Sokak fejében a légszennyezés kapcsán még mindig füstöt okádó gyárkémények képe rémlik fel, és hiszik tévesen, hogy az ipari létesítmények tehetők felelőssé a klímaváltozásért. A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon az összes felhasznált energia több mint egyharmadát közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fűtés, főzés, melegvíz-használat, világítás stb.

Az áram használata és a CO2-kibocsátás közötti kapcsolat talán kissé nehezebben megfogható, mint pl. a fűtés esetén, amikor mi magunk égetünk el valamilyen tüzelőanyagot, és sokszor saját szemünkkel is láthatjuk a kéményen eltávozó füstöt. Azonban ha egy kicsit jobban belegondolunk, az árammal is hasonló a helyzet, hiszen a legtöbb erőmű szenet vagy gázt éget el az áram előállításához. Vagyis ugyanúgy szén-dioxid kerül a levegőbe, a különbség mindössze annyi, hogy mindez nem az otthonunkban történik. Ráadásul a felhasznált erőforrásokban rejlő energia csaknem kétharmada elvész az áram előállítása és szállítása során.

Ahhoz, hogy othonunkban 1 kilowatórányi áramot elfogyaszthassunk, az erőmű csaknem 3 kilowattórányi energiát használ fel!

Egyéni döntéseivel, hétköznapi szokásaival minden egyes ember hatással van az éghajlatváltozásra. Mit jelent mindez? Azt, hogy e döntések, szokások megváltoztatásával minden egyes ember tehet is a klímaváltozás ellen! Elég egy kis odafigyelés, apró változtatás, és közben még a megszokott kényelmünkről sem kell lemondanunk. Mi is hozzájárulhatunk az éghajlatváltozás lassításához, és még energiaköltségeinket is jelentősen csökkenthetjük.

Hogy hogyan? Az „Energia-ikonokra” kattintva megtudhatja!

Lakberendezés

Lakásunk berendezésekor olyan megoldásokra kell törekednünk, melyekkel egy hosszútávon jól funkcionáló, családias légkört biztosító életteret kapunk.
Használjunk olyan természetes anyagokat, melyek kellően tartósak, vagy a megfelelő kezeléssel azzá válnak, illetve könnyen tisztíthatóak. Ez az előrelátás sokszorosan megtérül majd az évek során.
Ha könnyen, olcsón és környezetbarát módon szeretnénk kezelni otthonunkat, ha csak lehetőségünk adódik rá, már a kialakításnál vegyük figyelembe ezeket a szempontokat. Egy jól megválasztott szőnyeg, padlóburkolat néhány apró ötlettel kiegészítve komfortosabbá és zöldebbé teheti lakókörnyezetünket.

Oldalunk a természetes anyagok használatával és a lakás elrendezésével kapcsolatos ötleteket tartalmaz.

Mobilitás

Gondoljunk bele mi mindent teszünk, amikor közlekedünk. Többnyire nem megújuló energiát használunk, sokszor olyan eszközök működtetéséhez, melyek a Föld fogytán lévő nyersanyagaiból készülnek, s életük végén nehezen kezelhető hulladékként végzik. Érdemes tehát odafigyelnünk. Annál is inkább, mert a közlekedés az egyik legnagyobb energiaigényű, s így igen jelentős környezetszennyező műfaj. De mit tehetünk ennek csökkentésére? A megoldás egyszerű: Minden közlekedési módnak megvan a maga szerepe, helye az életünkben. Ennek megfelelően használjuk őket!

Távolsági közlekedés

Hogyan utazzunk környezettudatosan? Úgy, hogy közben minél kevesebb káros anyagot termeljünk. Érdemes átgondolni milyen távolságra melyik eszközt választjuk, mert nem biztos, hogy az autó az egyetlen megoldás.
A választás persze attól is függ, hányan utazunk. Ha bonyolult a kérdés, segítséget kaphatunk a különböző utazási CO2 kalkulátoroktól, mint például ez itt:
http://www.transportdirect.info/web2/journeyplanning/journeyemissionscompare.aspx?repeatingloop=Y .

Városi közlekedés

Itt érvényesülhet igazán a fent leírt alapelv. Mindent a maga helyén! Minden helyzetben más a leggyorsabb módszer.
Számtalan lehetőség közül választhatunk. Ezek környezettudatossági sorrendje a következő: gyalogosan, görkorcsolyával, rollerrel, kerékpárral, tömegközlekedéssel, robogóval, autóval.
Döntsünk józanul és ne használjuk eszközeinket pazarlóan. Tényleg szükség van-e autóra, vagy csak megszokásból használjuk és növeljük ezzel az amúgy is nagy dugók méretét. A saját magunk erejét hasznosító módok ráadásul stressz mentesek és segítenek az egészségmegőrzésben.

Elektromos korszak kezdetén

A technológiai fejlődés és a csökkenő erőforrások felgyorsították az elektromos közlekedési eszközök fejlődését. Már ma, Magyarországon is megvásárolhatók ilyen járgányok, amelyek a városi közlekedésben jól használhatóak, mert hatótávolságuk pont erre elég és költségtakarékosak, hisz egységnyi távolság megtételének ára töredéke a benzines hajtásénak. A városi levegőt direktben nem szennyezik. Nappal használjuk, este feltöltjük. Mik ezek: elektromos kerékpár, elektromos robogó, elektromos motor, elektromos autó

További ötletekért kattintson a „Mobilitás”-ikonokra

Vízhasználat

A gyors népességnövekedés és a fokozódó vízfelhasználás miatt Földünk vízkészletei rohamos ütemben apadnak. A globálisan felhasznált vízmennyiség legnagyobb hányadát a mezőgazdaság (69%) és az ipar (23%), kisebb részét a háztartások (8%) fogyasztják el, azonban az utóbbinál figyelhető meg a leggyorsabb ütemű vízfogyasztás növekedés!
Magyarország felszíni vizeinek több mint 90%-a külföldről érkezik, mely nagyfokú függőséget eredményez. Ezért is szükséges, hogy takarékoskodjunk a vízzel.

Egy átlagos magyar napi vízfogyasztása 120-130 l/fő (Budapest: 150 l/fő, vízvezeték nélküli területeken 15-20 l/fő). Ez a mennyiség a következőképpen oszlik meg:

  • WC-öblítés 45 l
  • Fürdés: 40 l
  • Mosás: 18 l
  • Kézmosás: 10 l
  • Mosogatás: 8 l
  • Öntözés: 6 l
  • Ivás: 3 l
  • Kocsimosás: 3 l

Honlapunkon a „Vízhasználat”-ikonra kattintva egyszerű víztakarékossági ötleteket találhat.

Tudatos vásárlás

Ne felejtsük el, hogy vásárlóként óriási hatalom van a kezünkben. Fogyasztási döntéseinkkel döntően mi határozzuk meg a gazdasági fejlődést, városunk, régiónk, országunk sikerességét és természetesen közvetlen és távoli környezetünk, élőhelyünk sorsát is. Hogyan tudunk tudatosan vásárolni? A következő egyszerű szempontokra odafigyelve.

Mit vásárolunk?

Mivel jelentősen túlfogyasztunk, vagyis olyan termékekkel árasztjuk el otthonainkat, melyek igazából feleslegesek, gondoljuk át a következőket:

  1. Tényleg szükségünk van-e rá, vagy eddig is megvoltunk nélküle?
  2. Valóban hozzátesz-e az életünkhöz, vagy csak a vásárlás öröméért akarjuk megvenni?

Ezek eldöntésében nagy segítségünkre lehet egy előre összegyűjtött bevásárlólista.

Miből van az a termék?

  • Ma már minden terméken kötelezően szerepelnek az összetevők. Olvassuk el és kerüljük a számunkra és környezetünkre ártalmas anyagokat – mint a tartósítószerek, veszélyes anyagok, mérgek…stb. Érdemes ismerni az „e-számokat”. Hasznos forrás ehhez: www.tudatosvasarlo.hu/eszam
  • Ha lehet, keressük a bio- vagy természetes anyagokat, ezekben biztosan nincsenek egészségünkre veszélyes összetevők.
  • Kerüljük a tartós élelmiszereket, nem véletlenül néznek ki több napon keresztül is jól. Válasszunk mindenből frisset!

Honnan származik az a termék?

  • Gondoljuk át mennyit utazik egy termék, mire hozzánk kerül és mekkora környezetterhelése van egy több ezer kilométert hajón vagy repülőgépen utaztatott árunak. A legjobb, ha helyi terméket választunk – hazait, vagy abból a régióból származót, ahol élünk. Ezeket nem kell hetekig szállítani, kényszerérlelni, tartósítani és még saját gazdaságunkat is erősítjük vele. Ha szeretnénk utánajárni a helyi áruknak, nézzünk körül a www.zoldterkep.hu oldalon.
  • A nagy bevásárlóhelyek helyett keressük a lakóhelyünk közelében lévő kisboltokat, piacokat. Friss, hazai áruk mellett legtöbbször jóval kedvesebb kiszolgálást kapunk.
  • Ha távoli országból származó terméket keresünk, érdemes „fair trade” árukat választani. További információ: http://www.fairtradecenter.hu/

Tartós cikkek

  • Sajnos a tartós fogyasztási cikkek nem mindig tartósak. Mindig legyen gyanús ha valami túlzottan olcsó. Valószínűleg silány minőségű és egyáltalán nem tart sokáig. Lehet, hogy drágább megvenni egy megbízható márkát, de elég lesz egyszer megvenni hosszú időre.
  • Ami elromlik, ne dobjuk ki, hanem javíttassuk. Olcsóbb és környezetbarátabb megoldás.
  • Ha pedig végképp kiszolgált bennünket, akkor se a szemétbe dobjuk. Az elektronikai hulladékot ma már minden eladóhelyen kötelező visszavenni. A veszélyes hulladékokat pedig a hulladékgyűjtő udvarokban tudjuk leadni.

Csomagolás

Jelen életvitelünk rengeteg hulladékot termel. Ezek nagy része a csak 1-2 évtizede divatba jött csomagolóanyagoknak köszönhető.

  • Kerüljük az „agyoncsomagolt” termékeket, melyek csak felesleges hulladékot termelnek. Ne a csomagolásért fizessünk, hanem a termékért!
  • Az egyszer használatos helyett mindig keressük a visszaválthatót. Nekünk sem kell annyi szemetet kezelnünk.
  • Gondoljuk meg egy műanyagzacskót mennyi ideig használunk – átlagosan kevesebb, mint egy óráig. Utána kidobjuk. Több ezer darabot fejenként. Használjunk inkább tartós anyagból készült, többször használatos táskákat. Amellett, hogy jót teszünk vele, még jobban is nézünk ki, mint egy halom műanyaggal a kezünkben.