INTERAKTÍV OTTHON

Támogatók

T-Com
EEA Grants
Norvay Grants
NFU VM

Az oldal támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja.

Takarékos autóhasználat

Autót – Csak indokolt esetben! Ilyen lehet, ha valaki a „világ végéről” a másik végére jár rendszeresen. Vagy ha naponta nagy terheket kell szállítania. De a belvárost általában felejtsük el, hiszen szinte járhatatlan, és amúgy is egyre inkább kitiltják onnan az autókat. Ráadásul otthon nagyobb biztonságban is van.

Még néhány gondolat az autóról

Az autó jelen formájában egy 19. századi elmaradott technológián alapszik. Hatásfoka nagyon alacsony, rengeteg káros anyagot bocsájt ki, fogyasztja a kimerülő kőolaj- és egyéb nyersanyag-készleteket. Már rég nem státuszszimbólum, hanem egy letűnt kor jelképe. Amolyan szükséges rossz. Tényleg fontoljuk meg, mikor van rá igazán szükségünk.
Ha mégis autózunk, mert az adott helyzetben indokolt, még mindig számos lehetőségünk van környezetterhelésünk csökkentésére.

  • Takarékos vezetés – apró trükkökkel, mint pl. a felesleges gyorsítások és fékezések elkerülése, hosszabb ácsorgáskor a motor leállítása 10-15%-os fogyasztáscsökkenést és így károsanyag- kibocsájtás csökkenést érhetünk el. Saját pénztárcánkon is érezzük, ha odafigyelünk. Egyre több autóban jelennek meg takarékos megoldások, mint a megálláskor a motort lekapcsoló, majd induláskor újraindító rendszer.
  • Autómegosztás - Ha jól működő közösségben élünk, természetes gondolat az autómegosztás, mely egyre jobban terjed - főleg a külvárosokban. Rendszeres használathoz miért kellene fejenként egy autó? Egyik nap mi vigyük a szomszédot, barátot…stb., a másik nap ő minket. Legalább beszélgetni is lehet.
  • Hibrid autó – főleg városi forgalomban előnyös a jóval alacsonyabb károsanyag-kibocsájtás miatt. Persze jelentős befektetést igényel, de ez megtérül rendszeres városi használatban, hiszen ilyenkor tudja igazán kihasználni az elektromos motorját. Távolsági forgalomban nem jelent ekkora előnyt.
  • Elektromos autó – már ma is létező alternatíva. Aki megteheti, annak mindenképp érdemes kipróbálnia. Nagyságrendekkel kisebb költség a fenntartása és a környezeti hatása. Városi használatra ideális és előbb-utóbb kedvezményeket is fogunk rá kapni.

Gyalogos közlekedés

1-2 km-es távolságra a legjobb megoldás és még egészséges is. Ennél kicsit nagyobb távra jól használható a görkorcsolya vagy a roller is.

Kerékpárhasználat

Munkába, iskolába járáshoz tökéletes, mert környezetbarát, gyors és olcsó. 5-10 km-es távolságig kényelmes, de rengetegen vannak, akik ennél sokkal többet tekernek naponta. Aki kis segítségre vágyik, tehet a bringára elektromos kiegészítő hajtást. Csoda jó érzés hangtalanul suhanni, ráadásul egészséges is.
Érdekes alternatíva a robogó, némi bátorság, vagányság kell hozzá. Gyorsan lehet vele cikázni, sűrű forgalomban előre jutni és parkolási gond is alig van vele. Azért ne feledjük, ez is benzint fogyaszt, még ha kevesebbet is.

Tömegközlekedés

Aki ódzkodik a kerékpártól vagy zavarja a rossz időjárás, rendszeres napi ingázásra nem talál jobb és gyorsabb módszert. Nincs dugóban ácsorgás, nincs stressz, nincs parkolóhely keresés és drága díjak. A havi bérlet ára pedig kevesebb, mint egy tank benzin.

Esővízgyűjtés

Manapság nagyon sokat fizetünk a víz-és csatornahasználatért. Ennek oka, hogy a természetes vizeket bonyolult eljárásokkal tisztítják meg, és juttatják el a háztartásokba. Ezek az eljárások nemcsak nagyon bonyolultak, de sok energiát is igényelnek, így terhelik környezetünket. Az esővíz összegyűjtésével egyrészt ingyen juthatunk vízhez, másrészt környezetünket sem terheljük.
Legegyszerűbb módszer az esővíz összegyűjtésére, ha a háztetőnkről összefolyó vizet az eresz alatt elhelyezett megfelelő nagyságú tartályba, hordóba vezetjük. Az így nyert vizet közvetlenül felhasználhatjuk növényeink öntözésére.

További információkat olvashatunk a www.esoviz.lap.hu oldalon.

Szelektív gyűjtés

Komposztálható szerves hulladék

A háztartási hulladék jelentős hányada, kb. egyharmada komposztálható szerves anyag, ehhez jönnek még a kerti hulladékok. Mivel a hulladékszállító cégeknek általában az elszállítandó hulladék mennyisége alapján fizetünk, jelentősen csökkenthetjük ilyen jellegű költségeinket, amennyiben a szerves anyagokat eleve külön gyűjtjük, majd komposztáljuk. További előnyei, hogy trágyázásra is kiválóan alkalmas, illetve nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedéket, falevelet, ezáltal a levegőt se szennyezzük és jogszabálysértést sem követünk el.

Bár a komposztálás nagyon egyszerű, a kezdetekben érdemes utána olvasni, hol csináljuk, mit tehetünk bele és mik a teendőink az év során. A komposztálásról tanácsok a http://tanacsok.atw.hu/komp.html oldalon olvashatók.

Nemcsak kertes házban tudunk komposztálni, hanem társasházban is. Léteznek olyan zárt komposztáló tartályok, melyek lehetővé teszik, hogy városi környezetben is hasznosíthassuk szerves hulladékainkat. Ennek megszervezésében, a rendszer kialakításában kérhetjük a SZIKE környezet- és Egészségvédelmi Egyesület segítségét. www.szike.hu

Papír hulladék

Rengeteg felesleges papír szemétté válását előzhetjük meg egy kis odafigyeléssel. Például kerülhetnénk az agyoncsomagolt termékek megvásárlását a boltokban, vagy kérhetnénk, hogy reklámújságokat, szórólapokat ne dobjanak a postaládánkba. De ha a már keletkezett hulladékról van szó, akkor ahol lehet, gyűjtsünk szelektíven. A papírgyűjtő konténerekben újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz, illetve kimosott és laposra taposott kombinált tejes és gyümölcsitalos dobozok helyezhetők el. Ez utóbbiakat területtől függően néha a műanyaggyűjtő konténerekbe kell dobnunk, az illetékes cégnek ezt minden esetben jelölnie kell a konténeren.

Műanyag hulladékok

A műanyagokat kőolajból állítják elő, így gyártásukhoz nagy mennyiségű fosszilis szénhidrogénre van szükség. Ezenkívül komoly környezeti problémát jelent a műanyag hulladék kezelése, mivel a kőolajalapú vegyületek nem bomlanak le a természetben. Sokan gondolják úgy, hogy ideális megoldást nyújt e hulladékok elégetése, azonban az eljárás során rengeteg környezetszennyező anyag keletkezik. A háztartásokban a legtöbb műanyaghulladék a csomagolóanyagok révén keletkezik, gondoljuk csak a fóliákra, nejlon zacskókra, a sok flakonra, nem visszaváltható italos palackra, vagy a joghurtos dobozokra. Így ha lehet, itt is először a vásárlásnál gondolkodjunk. A maradékot pedig gyűjtsük szelektíven, mégpedig a lehető legkisebb térfogatra csökkentve (tapossuk laposra!).

Textil hulladékok

Az elhasznált, tönkrement, majd szemétbe került ruhák, ágyneműk, asztalterítők, pokrócok képezik a textilhulladékokat. Részarányuk szervezett gyűjtéssel, ruhacserével lényegesen csökkenthető, hiszen sok közöttük a mások számára még használható ruhadarab, textília. Egyre sűrűbben szerveznek hazánkban ruhacsereberét, jó példa volt erre a legutóbbi Föld napján megrendezett Ökoteregetés a Deák téri Gödörnél. A budapesti Corvin Tetőn pedig már állandó, Tetőcsere néven futó ruhacsere-program működik: www.corvinteto.hu

Üveg hulladék

A legtöbb üveghulladék a nem betétdíjas italos üvegekből, eltört, használhatatlan üvegtárgyak révén válik feleslegessé. Ha lehet, válasszunk betétdíjas termékeket a boltban (akár a műanyag palack vagy fém doboz helyett is)! Ha ez nem megoldható, gyűjtsük külön a fehér és a színes üvegeket.

Fém hulladékok

Főleg konzervdobozokból, edényekből stb. származik. Ezek az anyagok a fémfeldolgozó ipar számára értékes másodnyersanyagok. Elkülönítve gyűjtsük őket.

Veszélyes hulladékok

A hulladékok közül néhány a környezetre, de egészségünkre is fokozottan ártalmas. A háztartási veszélyes hulladékok sok fajtája közül a szárazelemek, akkumulátorok, festék-, lakk-, tisztító- és vegyszermaradékok, háztartási sütő- és egyéb olajok keletkeznek legnagyobb arányban. Tulajdonságaik, így környezetünkre gyakorolt hatásuk miatt, nagyon fontos megfelelő kezelésük. Veszélyes hulladékok gyűjtésével kapcsolatban a helyi önkormányzatokat érdemes megkeresni, mivel évente egy alkalommal kötelező számukra lakossági veszélyes hulladékgyűjtési akciót rendezni.

Egyéb hulladékok

Ide a tönkrement háztartási készülékek, bútorok, hűtőszekrények és egyéb lomok tartoznak, olyanok, melyeket méretük miatt nem szokás a hagyományos háztartási hulladékgyűjtőbe helyezni. Rengeteg olyan portál létezik manapság, ahol ingyen megszabadulhatunk ezektől a tárgyaktól (pl.: http://groups.yahoo.com/group/budapest-mindeningyen/) vagy akár pénzt is nyerhetünk a dologból. A véglegesen elromlott elektromos készülékeket az értékesítőhelyek díjmenetesen visszaveszik és szakszerűen működő feldolgozókba továbbítják!

Hatékony hőszigetelés

A régebben épült épületeknél a falakon, padlón és a tetőn át szökik el a fűtésre fordított energia 50-60%-a. Társasházi lakásoknál az így távozó hő lakásonként eltérő lehet, egy azonban biztos: jó hőszigeteléssel a veszteségek háromnegyede is lefaragható, a szigetelés költségei pedig az energiaszámlákban 4-5 év alatt megtérülnek. Ráadásul a légkondi használatát is elkerülhetjük, mert a jól szigetelt falak a nyári melegtől is védenek.

Zöld tető és egyéb növények a ház körül (repkény, nagy diófa, örökzöldek)

  • A ház köré telepített növényekkel megspórolhatjuk a klímaberendezést, és javíthatjuk az épület energiagazdálkodását!
  • A falra futtatott repkény, a fal mellé ültetett örökzöldek védik a falat a túlzott lehűléstől, a széltől, az esőtől, nyáron pedig hűvösen tartják.
  • Az ablak elé ültetett lombos fa nyáron árnyékot ad, télen viszont beengedi a napfényt.
  • A növények egyúttal megkötik a levegő CO2 tartalmát: egy közepes életkorú és méretű fa egy évben körülbelül 70 kg CO2-t köt meg!
  • A tető felülete sokféleképpen hasznosítható. Például apró, szárazságtűrő növények telepítésére.
  • Zöldtetőt nem csak lapostetőkön, de hagyományos, ferde tetőkön is ki lehet alakítani, persze megfelelő előkészítéssel. Elsősorban a vékony talajréteget és kevés gondozást igénylő növények jöhetnek szóba: a varjúháj, a kövirózsa, a csenkesz, de a kaktuszok is jól fogják érezni magukat a tetőre tűző napon a napkollektor mellett. A zöldtető kialakítása előtt a tető statikai vizsgálata és a fokozott vízszigetelés kulcselem.
  • Aki valóságos parkra vágyik a háza tetején, az kialakíthat úgynevezett intenzív zöldtetőt. Ebbe tulajdonképpen bármilyen kisebb fa, cserje vagy évelő növény telepíthető, ami a városi parkokban is jól érzi magát. Figyelni kell azonban, hogy az intenzív zöldtetőkhöz – a vastagabb talajréteg és a növények hatalmas súlya miatt – erős födémszerkezet kell, építészeti szakvélemény nélkül tehát nem szabad belevágni.

Külső árnyékolás

Télen is, nyáron is energiát takaríthatunk meg a ház helyes árnyékolásával. Ha légkondi helyett árnyékolunk, akkor évente kb. 750 kWh áramfogyasztástól és 400 kg CO2-kibocsátástól kíméljük meg magunkat és környezetünket!

  • A nyári túlmelegedés ellen a leghatékonyabban kívülre szerelt redőnyökkel vagy zsalugáterekkel védekezhetünk, így a külső hőmérséklethez képest 5-6 fokkal alacsonyabban tartható a szoba levegője. A külső árnyékolók ugyanis meggátolják, hogy ablaküveg hőcsapdaként elnyelje a napsugarakat, felforrósítva a lakást. A redőnyök és zsalugáterek télen is jó szolgálatot tesznek az ablak hővesztesége elleni védelemben. Télen napközben tartsuk felhúzva a redőnyöket, mert a napsugarakból a lakás télen is jelentős energianyereségre tesz szert, közvetlenül naplemente előtt azonban eresszük le őket, mert ezzel akár 30%-kal is csökkentjük az ablaküveg hőveszteségét.
  • Az ablak fölé kinyúló, megfelelő nagyságú eresz nyáron, mikor magasan jár a nap, árnyékot ad, télen, alacsony napállásnál viszont nem áll jótékony a napsugarak útjába.
  • Szintén hasznosak az erkélyek, ablakok fölé helyezhető árnyékoló ponyvák, mert ezek nemcsak az ablakot, de a falakat érő közvetlen napsugárzástól is védenek.

Homlokzatok

  • A tervezés és kivitelezés a legtöbb esetben szakembert igényel, ezért legjobb, ha szakcégre bízzuk, de nem árt, ha mi magunk is tájékozódunk a fellelhető anyagok és technológiák között.
  • A homlokzatoknál legalább 8-12 cm vastagságú szigetelőanyagot építsünk be, és ha nincs valamilyen műszaki, városképi vagy műemlékvédelmi akadálya, akkor mindig falak külső felületét szigeteljük! Nem érdemes a szigetelés vastagságán spórolni, mert a szigetelőanyag ára a teljes beruházási költségnek kisebb részét jelenti az állványozás, a munkadíjak, egyéb anyagok mellett. Néhány centivel vastagabb anyag tehát nem fogja jelentősen megdrágítani a szigetelést, viszont jelentősen csökkenti a gázszámlánkat.
  • Ha már egyszer beruházunk, akkor érdemes jobb eredményre törekedni, mint az éppen aktuális hőtechnikai követelményértékek, ezzel sokat spórolhatunk, és ingatlanunk a jövőben is értékálló lesz.

Tető

Mivel a meleg felfelé áramlik, a tető a leginkább hűlő épületrész. A homlokzatok mellett tehát a tető szigetelése is kulcskérdés az energiafogyasztásban.

  • Lapos tetőre legalább 14-16 cm hőszigetelés ajánlott.
  • Ha sátortetős a házunk, és nem akarunk lakóteret kialakítani a padlástérben, akkor az úgynevezett fűtetlen padlástérben a hőszigetelő anyagot egyszerűen csak le kell teríteni, és lefedni valamilyen egyszerű, járható borítással.
  • Ha a padlásteret, vagy legalább annak egy részét, lakótérként szeretnénk használni, a sátortető síkjában kell szigetelni. Általában nem elég a szarufák közötti részt kitölteni szigetelőanyaggal, mert így hőhíd képződhet, ami lerontja a szigetelést, és elindulhat a penészesedés. Ezért szükség van a szarufa alatt vagy felett egy második vagy akár harmadik réteg keresztirányú szigetelőanyagra is, amit a páralecsapódás elkerülése miatt párazáró, vagy párafékező fóliával kell kiegészíteni. Minden illesztésnél ügyelni kell, hogy ne maradjon rés a szigetelő-táblák között, ezzel kiküszöbölhetjük a hőhidakat.
  • Mivel a tetőt éri legerősebben a napsugárzás, ezért a nyári hővédelemről fokozottan kell gondoskodni. Erre a legalkalmasabb az alumíniumfóliával borított szigetelőanyag.

További tippek a http://www.jotudni.hu/tippek/hoszigeteles.html oldalon találhatóak.

Ablakok

A szobából elszökő hő jelentős része, akár 30%-a is az ablakokon át távozik, ez a hőveszteség nagyjából fele-fele arányban oszlik meg az üvegezésen és a réseken. A réseken elszökő meleget könnyen megfoghatjuk a keret utólagos szigetelésével.

  • Az ablaküveg hőveszteségét utólag felszerelt pótüvegezéssel vagy a régi üvegezés cseréjével akár negyedére is csökkenthetjük. Az ablak felújításakor az illesztések tökéletesítése, a zárak javítása is szóba jöhet.
  • Ha az ablakok olyan rossz állapotban vannak, hogy már nem javíthatók, érdemes lecserélni őket. Figyeljünk arra, hogy az ablak hőátbocsátási tényezője minél alacsonyabb legyen, amit az U-érték jelöl. Az újabb ablakok már 1,1 W/m2K körüli U-értékkel rendelkeznek.
  • Ha tehetjük, válasszunk fa nyílászárókat, ezek ugyan drágábbak, mint a műanyagok, de tartósabbak, javíthatók, előállításuk pedig kisebb környezeti terheléssel jár.
  • A hő elszökhet az ablaktok és a fal között résen is. Ezért a tokok helyes rögzítésére, a tok külső szigetelésére is oda kell figyelni. Régi ablakaink hővesztesége is csökkenthető, ha a fal és tok közti rész utólag kitöltjük szigetelő habbal.
  • Ha nyílt égésterű gázkészülékeket üzemeltetünk (pl. cserépkályhák, kandallók, bizonyos típusú konvektorok), gondoskodjunk róla, hogy a szigetelés vagy ablakcsere után is meglegyen a kellő légcsere, amit az ablakba szerelt légbevezetőkkel oldhatunk meg.

Ajtók

  • Az ajtókeret résein elszökő hő jelentős része megtakarítható utólagos résszigeteléssel.
  • Az ajtó alsó szélére szereljünk szigetelő seprűt, amivel a küszöbnél keletkező veszteséget csökkenthetjük.
  • Új bejárati ajtó beépítésekor a biztonság mellett a hőszigetelő-képességet is vegyük figyelembe.

Fűtés megújuló energiával - hőszivattyú

A hőszivattyú elsősorban otthonaink fűtésében és melegvízellátásában lehet a hasznunkra, de bizonyos típusokkal nyáron akár hűthetjük is a szoba levegőjét. Meglepő lehet, de a hőszivattyú néhány fokos környezeti hőből képes fűtésre alkalmas, 40-60 fokos vizet előállítani.

  • Hőszivattyúval nyerhetünk energiát a levegőből, vízből vagy a talajból, talajvízből. Leggyakoribb megoldás az, amikor a hőszivattyú közvetlenül a földkéreg természetes hőjét (szakszóval a geotermikus energiát) hasznosítva, hőcserélő segítségével adja át az energiát a lakás fűtési rendszerének. Ez a megoldás elsősorban nagy hőleadó felületű, alacsony hőmérsékleten üzemelő fűtési megoldásokhoz ajánlható, például padló- vagy falfűtéshez.
  • A többi megújuló energiával szemben a geotermikus energia az a legfőbb előnye, hogy nem függ az időjárástól, télen-nyáron egyformán rendelkezésre áll, ezért biztonságos, kiszámítható.
  • Hátránya, hogy a működéséhez jelentős mennyiségű villamos energiára van szükség, ezért készüljünk fel a magas áramszámlára. Ha igazán környezettudatosan szeretnénk üzemeltetni a hőszivattyúnkat, gondoskodjunk arról, hogy a szükséges áramigényt legalább részben, megújuló energiákból, például napelemmel fedezzük.
  • Fontos, hogy olyan hőszivattyút válasszunk, ami kiemelkedően jó hatékonysággal képes hasznosítani a föld hőjét. Erről az úgynevezett COP-érték tájékoztat, ami a hőszivattyúk elméleti hatásfokát jelöli. Ez azt mutatja meg, hogy éves átlagban egy egységnyi befektetett villamos energiával hány egységnyi fűtési energiát nyerünk. Minél magasabb a COP-érték, annál gazdaságosabban üzemeltethető a hőszivattyú.

Áramtermelés megújuló energiával

Napelem

A napelem abban különbözik a napkollektortól, hogy nem hőt, hanem elektromos áramot termel, amivel jelentősen hozzájárul a háztartások, épületek energiaellátásához. A napelemek a nap elektromágneses sugárzásának felhasználásával egyenáramot termelnek. Ezt az egyenáramot egy úgynevezett inverter alakítja otthonainkban is felhasználható formába.

  • A ház napelemes rendszerét csatlakoztathatjuk a helyi áramhálózatra. Ha ezt a megoldást választjuk, akkor azt az árammennyiséget, amit nem használunk fel (mert pl. napközben nem vagyunk otthon) átveszi a villamos hálózat, tehát nem kell a tárolására szolgáló akkumulátorokról külön gondoskodnunk. Ha pedig éppen nem termel a napelemünk annyi áramot, amennyit felhasználunk, pl. a reggeli és esti időszakokban, vagy télen, akkor is lesz elegendő áramunk a hálózatból. Termelésünket és fogyasztásunkat egy speciális villanyóra méri, ami a bejövő és kimenő áramot is számolja, a végén pedig a kettő különbsége szerepel majd a számlán.
  • Ha sziget üzemben működik a napelem, akkor a helyben termelt energiát csak helyben használhatjuk fel, ekkor meg kell oldani az áram tárolását.

A napelemes rendszerek ma még drága beruházásnak számítanak, de a növekvő energiaárak, az elemek hosszú élettartama, és az, hogy nem igényelnek karbantartást, garantálják, hogy a befektetett pénz hosszabb távon megtérül.

Szélkerék

Áramot termelni a szél energiájával nem csak a hatalmas szélparkok üzemeltetőinek kiváltsága. Léteznek olyan, kis léptékben, akár városi körülmények közt is alkalmazható szélgenerátorok, amelyekkel fedezhetjük otthoni áramfelhasználásunk egy részét.

  • A szélgenerátorok jól kombinálhatók napelemekkel, hiszen amikor nem süt olyan erősen a Nap, sokszor erősebb a szél. Így nagyobb arányban, és nagyobb biztonsággal oldható meg az áramellátás környezetbarát, megújuló energiákkal.
  • Szélkerék telepítése előtt tájékozódjunk arról, hogy a helyi szélviszonyok közt megéri-e beruházás, illetve, hogy a helyi önkormányzat engedélyezi-e felszerelést.
  • A szélgenerátorokat telepíthetjük sziget üzemben – ekkor a megtermelt energiát helyben használjuk fel –, vagy az elektromos hálózathoz csatlakoztatva. Az utóbbi megoldás előnye, hogy azt az árammennyiséget, amit nem használunk fel (mert pl. napközben nem vagyunk otthon) átveszi a villamos hálózat, tehát nem kell a tárolására szolgáló akkumulátorokról külön gondoskodnunk. Ha pedig éppen nem termel a szélkerék annyi áramot, amennyit felhasználunk, akkor is lesz elegendő áramunk a hálózatból. Termelésünket és fogyasztásunkat egy speciális villanyóra méri, ami a bejövő és kimenő áramot is számolja, a végén pedig a kettő különbsége szerepel majd a számlán.

Fűtés és melegvíz-előállítás megújuló energiával

A Nap mindenkire süt, ráadásul ingyen! A kérdés csak az, ki hogyan fordítja saját javára ezt az energiát. Napkollektorokkal otthonunkban közvetlenül hasznosíthatjuk a napsugárzást meleg víz készítésére vagy a fűtés kiegészítésére.

  • Éves szinten a használati meleg víz 60-70 százaléka is előállítható így, télen értelemszerűen kisebb, 30-40%-os arányban, nyáron viszont akár teljes egészében is.
  • Ma már sokak számára jelent elérhető, megtérülő alternatívát a napkollektor, amely az élettartama alatt jóval több költséget fog megtakarítani, mint amennyibe került, és közben hozzájárul egy tisztább, élhetőbb környezethez.
  • A napkollektorok gazdaságosan telepíthetők családi házakra és társasházakra egyaránt, utóbbiaknál persze csak akkor, ha a ház közösen állítja elő a használati meleg vizet.

Hulladék

A Föld népességének növekedésével és a fogyasztói társadalom terjedésével az általunk termelt hulladék egyre nagyobb teret foglal el bolygónkon. Ráadásul szennyező volta miatt a megmaradt területek minősége is egyre csak romlik, legyen szó földről, vízről vagy levegőről.
Ha nem akarjuk, hogy rövidesen minden lakóterület és termőföld hulladéklerakók szoros szomszédságába kerüljön, érdemes megfontolnunk az alábbi ökölszabályokat:
1. Törekedjünk minél kevesebb hulladék termelésére. (Erre már vásárláskor gondolnunk kell.)
2. Próbáljunk mindent újrahasználni, legyen az ruha, étel, víz vagy akár papír.
3. Gyűjtsünk szelektíven, hogy minden visszaforoghasson a termelési folyamatba.

Mindezekkel anyagot és energiát spórolunk, így csökkentve az általunk okozott környezeti károkat.

További általános információk a hulladékokról: http://hulladek-suli.freeweb.hu/

Megelőzési tippek:

  • Éljünk egyszerűbben: ne vásároljunk fölösleges, specializált használati tárgyakat (tojásfőző, aszaló, szárítógép, mosogatógép… stb.).
  • Amit lehet, javítsunk meg.
  • A visszaváltható csomagolású termékeket részesítsük előnyben.
  • Vigyünk a boltba vászontáskát vagy vesszőkosarat.
  • Kölcsönözzünk könyveket, gépeket, eszközöket...
  • Komposztáljunk!

Újrahasználat: Mielőtt kidobnánk valamit, mindig gondoljuk át, hasznát vehetjük–e még saját háztartásunkban (étel, befőttesüveg, papír másik oldala… stb.), illetve hátha másvalaki számára még értéket képvisel (bútorok, elektromos berendezések, ruhák… stb.).

További ötletekért kattintson a „Hulladék-ikonokra”!

Életmód

Mai világunkban házunk tájára egyre kevesebb időnk jut. A hiányzó időt, odafigyelést pedig egyre nagyobb teljesítményű gépekkel, egyre erősebb tisztítószerekkel, előregyártott élelmiszerekkel kell pótolnunk, hogy otthonunk tiszta és kényelmes legyen.

Legalábbis a reklámok ezt mondják.

A „kényelemnek” azonban ára van – a szó valódi és átvitt értelmében egyaránt. Drága vegyszerek és elmés szerkezetek egész arzenálja áll rendelkezésünkre – ha meg tudjuk fizetni. És mindeközben veszélybe került környezetünk és egészségünk – mindkettő megfizethetetlen. A háztartásokban ma általánosan használt vegyszerekben, sőt még a kozmetikumokban is sok olyan anyag található, amelyek irritálják a bőrt és a szemet, vagy akár allergiát is okozhatnak. A messziről érkező félkész vagy kész élelmiszereket tartósítani kell, hogy ugyanolyan gusztusosan kerüljenek az üzletek polcaira, mint ahogyan azokat a gyárban elkészítették. Ezeknek az anyagoknak a hatásáról azonban sok esetben nem rendelkezünk pontos információkkal, mint ahogy azt sem tudjuk, milyen következményekkel jár, ha maradványaik a talajban, a vizekben vagy éppen a szervezetünkben reakcióba lépnek egymással.

Mit tehetünk tehát? Hogyan óvhatjuk meg magunkat és környezetünket?

Először is: körültekintéssel! Jól bevált szereinket, eszközeinket használjuk megfontoltan, és szokásainkat sem árt néha felülvizsgálnunk. Másodsorban alternatív megoldásokkal is próbálkozhatunk: sok esetben ezekkel is éppolyan tökéletes eredményt érhetünk el, ráadásul a pénztárcánk kövérebb marad és nemcsak lakásunk, hanem a környezet is tisztább lesz.

Oldalunkon az „Életmód” pontokban a környezet- és egészségbarát tisztítással, szépségápolással, befőzéssel stb. kapcsolatos ötletek, tippek találhatók.

Energia

Minden egyes alkalommal, amikor lakásunkban fűtünk vagy hűtünk, ebédet főzünk vagy autóba ülünk, olyan döntéseket hozunk, amelyek hatással vannak környezetünkre. Ilyenkor ugyanis fosszilis energiahordozókat (például földgázt, szenet, benzint) égetünk el, amely során üvegházhatású gázokat, elsősorban szén-dioxidot juttatunk a légkörbe. Ezzel pedig mindnyájan hozzájárulunk az éghajlatváltozáshoz.

A klímaváltozás legfőbb okozója ugyanis energiatermelésünk és -felhasználásunk jelenlegi módja, hiszen az összes szén-dioxid-kibocsátás döntő része valamilyen energiafogyasztás eredménye. Sokak fejében a légszennyezés kapcsán még mindig füstöt okádó gyárkémények képe rémlik fel, és hiszik tévesen, hogy az ipari létesítmények tehetők felelőssé a klímaváltozásért. A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon az összes felhasznált energia több mint egyharmadát közvetlenül a háztartások fogyasztják el olyan mindennapos tevékenységek során, mint a fűtés, főzés, melegvíz-használat, világítás stb.

Az áram használata és a CO2-kibocsátás közötti kapcsolat talán kissé nehezebben megfogható, mint pl. a fűtés esetén, amikor mi magunk égetünk el valamilyen tüzelőanyagot, és sokszor saját szemünkkel is láthatjuk a kéményen eltávozó füstöt. Azonban ha egy kicsit jobban belegondolunk, az árammal is hasonló a helyzet, hiszen a legtöbb erőmű szenet vagy gázt éget el az áram előállításához. Vagyis ugyanúgy szén-dioxid kerül a levegőbe, a különbség mindössze annyi, hogy mindez nem az otthonunkban történik. Ráadásul a felhasznált erőforrásokban rejlő energia csaknem kétharmada elvész az áram előállítása és szállítása során.

Ahhoz, hogy othonunkban 1 kilowatórányi áramot elfogyaszthassunk, az erőmű csaknem 3 kilowattórányi energiát használ fel!

Egyéni döntéseivel, hétköznapi szokásaival minden egyes ember hatással van az éghajlatváltozásra. Mit jelent mindez? Azt, hogy e döntések, szokások megváltoztatásával minden egyes ember tehet is a klímaváltozás ellen! Elég egy kis odafigyelés, apró változtatás, és közben még a megszokott kényelmünkről sem kell lemondanunk. Mi is hozzájárulhatunk az éghajlatváltozás lassításához, és még energiaköltségeinket is jelentősen csökkenthetjük.

Hogy hogyan? Az „Energia-ikonokra” kattintva megtudhatja!

Lakberendezés

Lakásunk berendezésekor olyan megoldásokra kell törekednünk, melyekkel egy hosszútávon jól funkcionáló, családias légkört biztosító életteret kapunk.
Mindenképpen kerüljük az „eldobható” bútorokat, melyek 1-2 év után elhasználódnak és hulladék lesz belőlük. Keressük a tartósabb darabokat. Használjunk olyan természetes anyagokat, melyek kellően tartósak, vagy a megfelelő kezeléssel azzá válnak, illetve könnyen tisztíthatóak. Ez az előrelátás sokszorosan megtérül majd az évek során.
Ha könnyen, olcsón és környezetbarát módon szeretnénk kezelni otthonunkat, ha csak lehetőségünk adódik rá, már a kialakításnál vegyük figyelembe ezeket a szempontokat. Egy jól megválasztott szőnyeg, padlóburkolat néhány apró ötlettel kiegészítve komfortosabbá és zöldebbé teheti lakókörnyezetünket.

Oldalunk a természetes anyagok használatával és a lakás elrendezésével kapcsolatos ötleteket tartalmaz.

Mobilitás

Gondoljunk bele mi mindent teszünk, amikor közlekedünk. Többnyire nem megújuló energiát használunk, sokszor olyan eszközök működtetéséhez, melyek a Föld fogytán lévő nyersanyagaiból készülnek, s életük végén nehezen kezelhető hulladékként végzik. Érdemes tehát odafigyelnünk. Annál is inkább, mert a közlekedés az egyik legnagyobb energiaigényű, s így igen jelentős környezetszennyező műfaj. De mit tehetünk ennek csökkentésére? A megoldás egyszerű: Minden közlekedési módnak megvan a maga szerepe, helye az életünkben. Ennek megfelelően használjuk őket!

Távolsági közlekedés

Hogyan utazzunk környezettudatosan? Úgy, hogy közben minél kevesebb káros anyagot termeljünk. Érdemes átgondolni milyen távolságra melyik eszközt választjuk, mert nem biztos, hogy az autó az egyetlen megoldás.
A választás persze attól is függ, hányan utazunk. Ha bonyolult a kérdés, segítséget kaphatunk a különböző utazási CO2 kalkulátoroktól, mint például ez itt:
http://www.transportdirect.info/web2/journeyplanning/journeyemissionscompare.aspx?repeatingloop=Y .

Városi közlekedés

Itt érvényesülhet igazán a fent leírt alapelv. Mindent a maga helyén! Minden helyzetben más a leggyorsabb módszer.
Számtalan lehetőség közül választhatunk. Ezek környezettudatossági sorrendje a következő: gyalogosan, görkorcsolyával, rollerrel, kerékpárral, tömegközlekedéssel, robogóval, autóval.
Döntsünk józanul és ne használjuk eszközeinket pazarlóan. Tényleg szükség van-e autóra, vagy csak megszokásból használjuk és növeljük ezzel az amúgy is nagy dugók méretét. De ha feltétlenül autóznunk kell, akkor is érdemes kipróbálni a közös autóhasználatot - ismerőseinkkel megbeszélhetjük mikor melyikünk autójával megyünk dolgozni együtt. Ha vezetünk, kerüljük a felesleges gyorsításokat és fékezéseket - látványosan kevesebbet fog fogyasztani autónk. A saját magunk erejét hasznosító módok ráadásul stressz mentesek és segítenek az egészségmegőrzésben.

Elektromos korszak kezdetén

A technológiai fejlődés és a csökkenő erőforrások felgyorsították az elektromos közlekedési eszközök fejlődését. Már ma, Magyarországon is megvásárolhatók ilyen járgányok, amelyek a városi közlekedésben jól használhatóak, mert hatótávolságuk pont erre elég és költségtakarékosak, hisz egységnyi távolság megtételének ára töredéke a benzines hajtásénak. A városi levegőt direktben nem szennyezik. Nappal használjuk, este feltöltjük. Mik ezek: pedelec (csak pedálos hajtással együtt működő rásegítés), e-bike (pedálos hajtás nélkül is működő kerékpár), elektromos robogó, elektromos motor, elektromos autó. Az utóbbi meglehetősen magas feszültséggel működik, egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban még bizonytalanok a tudósok még bizonytalan, viszont a kis teljesítményű pedelec és e-bike nem jelent semmilyen veszélyt és egyre megfizethetőbb alternatíva a városban.

További ötletekért kattintson a „Mobilitás”-ikonokra

Vízhasználat

A gyors népességnövekedés és a fokozódó vízfelhasználás miatt Földünk vízkészletei rohamos ütemben apadnak. A globálisan felhasznált vízmennyiség legnagyobb hányadát a mezőgazdaság (69%) és az ipar (23%), kisebb részét a háztartások (8%) fogyasztják el, azonban az utóbbinál figyelhető meg a leggyorsabb ütemű vízfogyasztás növekedés!
Magyarország felszíni vizeinek több mint 90%-a külföldről érkezik, mely nagyfokú függőséget eredményez. Ezért is szükséges, hogy takarékoskodjunk a vízzel.

Egy átlagos magyar napi vízfogyasztása 120-130 l/fő (Budapest: 150 l/fő, vízvezeték nélküli területeken 15-20 l/fő). Ez a mennyiség a következőképpen oszlik meg:

  • WC-öblítés 45 l
  • Fürdés: 40 l
  • Mosás: 18 l
  • Kézmosás: 10 l
  • Mosogatás: 8 l
  • Öntözés: 6 l
  • Ivás: 3 l
  • Kocsimosás: 3 l

Honlapunkon a „Vízhasználat”-ikonra kattintva egyszerű víztakarékossági ötleteket találhat.

Tudatos vásárlás

Ne felejtsük el, hogy vásárlóként óriási hatalom van a kezünkben. Fogyasztási döntéseinkkel döntően mi határozzuk meg a gazdasági fejlődést, városunk, régiónk, országunk sikerességét és természetesen közvetlen és távoli környezetünk, élőhelyünk sorsát is. Hogyan tudunk tudatosan vásárolni? A következő egyszerű szempontokra odafigyelve.

Mit vásárolunk?

Mivel jelentősen túlfogyasztunk, vagyis olyan termékekkel árasztjuk el otthonainkat, melyek igazából feleslegesek, gondoljuk át a következőket:

  1. Tényleg szükségünk van-e rá, vagy eddig is megvoltunk nélküle?
  2. Valóban hozzátesz-e az életünkhöz, vagy csak a vásárlás öröméért akarjuk megvenni?

Ezek eldöntésében nagy segítségünkre lehet egy előre összegyűjtött bevásárlólista.

Miből van az a termék?

  • Ma már minden terméken kötelezően szerepelnek az összetevők. Olvassuk el és kerüljük a számunkra és környezetünkre ártalmas anyagokat – mint a tartósítószerek, veszélyes anyagok, mérgek…stb. Érdemes ismerni az „e-számokat”. Hasznos forrás ehhez: www.tudatosvasarlo.hu/eszam
  • Ha lehet, keressük a bio- vagy természetes anyagokat, ezekben biztosan nincsenek egészségünkre veszélyes összetevők.
  • Kerüljük a tartós élelmiszereket, nem véletlenül néznek ki több napon keresztül is jól. Válasszunk mindenből frisset!

Honnan származik az a termék?

  • Gondoljuk át mennyit utazik egy termék, mire hozzánk kerül és mekkora környezetterhelése van egy több ezer kilométert hajón vagy repülőgépen utaztatott árunak. A legjobb, ha helyi terméket választunk – hazait, vagy abból a régióból származót, ahol élünk. Ezeket nem kell hetekig szállítani, kényszerérlelni, tartósítani és még saját gazdaságunkat is erősítjük vele. Ha szeretnénk utánajárni a helyi áruknak, nézzünk körül a www.zoldterkep.hu oldalon.
  • A nagy bevásárlóhelyek helyett keressük a lakóhelyünk közelében lévő kisboltokat, piacokat. Friss, hazai áruk mellett legtöbbször jóval kedvesebb kiszolgálást kapunk.
  • Ha távoli országból származó terméket keresünk, érdemes „fair trade” árukat választani. További információ: http://www.fairtradecenter.hu/

Tartós cikkek

  • Sajnos a tartós fogyasztási cikkek nem mindig tartósak. Mindig legyen gyanús ha valami túlzottan olcsó. Valószínűleg silány minőségű és egyáltalán nem tart sokáig. Lehet, hogy drágább megvenni egy megbízható márkát, de elég lesz egyszer megvenni hosszú időre.
  • Ami elromlik, ne dobjuk ki, hanem javíttassuk. Olcsóbb és környezetbarátabb megoldás.
  • Ha pedig végképp kiszolgált bennünket, akkor se a szemétbe dobjuk. Az elektronikai hulladékot ma már minden eladóhelyen kötelező visszavenni. A veszélyes hulladékokat pedig a hulladékgyűjtő udvarokban tudjuk leadni.

Csomagolás

Jelen életvitelünk rengeteg hulladékot termel. Ezek nagy része a csak 1-2 évtizede divatba jött csomagolóanyagoknak köszönhető.

  • Kerüljük az „agyoncsomagolt” termékeket, melyek csak felesleges hulladékot termelnek. Ne a csomagolásért fizessünk, hanem a termékért!
  • Az egyszer használatos helyett mindig keressük a visszaválthatót. Nekünk sem kell annyi szemetet kezelnünk.
  • Gondoljuk meg egy műanyagzacskót mennyi ideig használunk – átlagosan kevesebb, mint egy óráig. Utána kidobjuk. Több ezer darabot fejenként. Használjunk inkább tartós anyagból készült, többször használatos táskákat. Amellett, hogy jót teszünk vele, még jobban is nézünk ki, mint egy halom műanyaggal a kezünkben.